Vajon hányan gondolunk bele abba, mikor házunk kéményére pillantunk, hogy nem kisebb feladatot lát el, mint védi a házat a veszélyes gázoktól nap, mint nap, és nem pusztán a tető egy dekorációs eleme?

Sokan szeretjük a kandallók, kályhák melegét, elmerengeni a tüzet nézve, viszont aligha gondolunk bele mindannyian abba, hogy, amint más eszköz is, a kéményünk is igényli a karbantartást. Már pedig, ha kéményünk egészségét nem tartjuk szem előtt, sajnos, nem csak ezeket az idillies képeket tapasztalhatjuk meg vele kapcsolatban. De miért is?

A koszos, részlegesen vagy teljesen eldugult kémények kéménytüzet okozhatnak, ami kárt okozhat az épületben, és lakóiban is.

Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan ismerhetjük fel a kéménytüzet? Egyáltalán hogy kell elképzelnünk? Heves lángok csapnak ki a ház tetején, vagy kigyullad a fal?

A kéménytüzek főbb ismertető jelei a hangos pattogó, recsegő zaj, nagyon sok és sűrű füst, és erőteljes, forró illat. A kéménytüzek nagyon hevesen tudnak égni, ezért nem árt, ha jó viszonyt ápolunk szomszédainkkal, mert elég nagy a valószínűsége, hogy ők veszik észre hamarabb. Lángok és heves füst csaphat ki a kémény tetejéből, de egyesek a tehervonatok zajához hasonló dörgő hangokat is megfigyeltek, viszont ezek azok a kéménytüzek, amelyeket észrevettek.

Ezek szerint van, ami észrevétlen marad? De hogyan? A tűz nem elég látható?

Igen, van olyan kéménytűz, ami észrevétlen marad, viszont attól, hogy kevésbé látható, még nem okoz kisebb bajt, mivel ez is hasonlóan magas hőmérsékleten ég, ilyen módon pedig jelentős kárt tud tenni a kémény szerkezetében és a környező épületrészekben. Ezt lassan égő kéménytűznek kell elképzelni, amikor is nem kap elég levegőt vagy más tápláló anyagot a tűz, hogy látványosan fellobbanjon, viszont ahogy a tűz utáni parázs is, ez is jelentős hőt tud termelni.

És hogyan keletkezik a kéménytűz?

A fatüzelésű kályhákat arra tervezték, hogy melegen tartsák otthonunkat, míg a kéményüket arra, hogy kivezessék az égés melléktermékeit (pl. füstöt, vízgőzt, gázokat, el nem égett anyagokat, stb.), amelyek ahogy elhagyják a forró kályhát, átkerülnek az ehhez képest hűvösebb kéménybe, így kicsapódnak a kémény falára. Ez az anyag, ami ekkor keletkezik: a kreozot, vagy más néven karbolsav. Ez egy fekete vagy barna maradványtermék, amely sokféle állapotban megtalálható. Lehet, hogy kérges és pelyhes, de néha fényes, és kemény, egy viszont közös mindegyikben, mégpedig, hogy mind erőteljesen tűzveszélyes, és ha elegendő összegyűlik, a kiáramló gázok pedig elég forróak, akkor kéménytűz keletkezik.

Minden kéményben ugyanakkora kár keletkezik?

Egyértelműen nem, hiszen több féle kémény is van. Kőműves kéményeknél a legjellemzőbb, hogy megolvadnak a kémény körüli anyagok, jellemzően, habok, szigetelések, fedő díszítések pl. csempék, tapéták. Az ipari kéményeket ugyan úgy tervezik, hogy kibírják a magas hőmérsékletet is, de ezeket is megrongálhatja egy-egy nagyobb, hevesebb kéménytűz, ezeket ekkor mihamarabb le kell cserélni.

Honnan tudhatom, hogy volt-e már kéménytűz a kéményemben?

Néhány “tünetet” csak szakember tud megállapítani, észrevenni pl.:

• lerakódott kreozot
• a helyéről elmozdult kürtő, fém
• elrepedt, összeomlott kürtő
• elszíneződött esősapka
• kreozot darabok a tetőn vagy a földön
• forró kreozottól sérült tető

Míg vannak, amiket mi magunk is észrevehetünk, mint például:

• hiányzó csempék a kémény mentén
• eltorzult esősapka
• megolvadt antenna, ami közel van a kéményhez
• repedések a kémény külsején
• a szigetelések mentén szivárgó füst

Ha bármelyiket tapasztalja ezek közül, akkor mielőbb forduljon szakemberhez, illetve törekedjen a megelőzésre, hiszen mindig olcsóbb karbantartani, mint kármenteni.

További kérdése lenne? Keressen bennünket bizalommal! Kapcsolat

Cikkünk ezen írás nyomán készült:

http://www.csia.org/chimneyfires.html