Blogunk elsődleges célja, hogy mindig hiteles forrásból információt gyűjtve tájékoztassuk olvasóinkat, bemutatva magát a kéményseprői szakmát, illetve az azt érintő fontosabb történéseket, témákat. Nagy örömünkre szolgál, hogy alkalmunk nyílt interjút készíteni Király Péterrel, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének alelnökével.

1) Mekkora horderejű feladat a kéményseprési munka - tekintettel az ország területére -, vagy akárcsak megszervezni ezt a munkát? Milyen minőségbiztosítás létezik a kéményseprési munkában? Értem itt pl. a szabványokat, munkavédelmi problémákat.

A nemrégiben bekövetkezett jogszabály változások miatt 2016. július 1-től - a gáztüzelésű és zárt égésterű tüzelőberendezéssel felszerelt égéstermék elvezetők ellenőrzésének tekintetében - csökkentették a gyakoriságot. Így a szilárdtüzelésűeket – mely kémények ellenőrzési gyakoriságát már korábban (2015) redukálták – már csak évente egyszer, a gázkéményeket pedig csak kétévente ellenőrizzük. Tehát elmondhatjuk, hogy így a feladatmennyiség is csökkent. Sőt, 2018. január 1-től a lakossági szektorba tartozó családi házaknál nem kötelező a kémények ellenőrzése, így ez is csökkenti a munkamennyiséget a kéményseprő iparban. Az egész ad hoc jellegű lett; úgymond csillagtúrává tette az egész sormunkát: ami korábban egy megszokott rendezői elv szerint működött - mentünk házról-házra - ez most már napjainkban szinte lehetetlen. Az említettekből kifolyólag a sormunka során olyan távolságokat kell bejárni egy adott napon a kollégáknak, hogy az szinte nem is összeegyeztethető, vagy megszervezhető.

2) Mennyi időt fordít egy kéményseprő a felszerelés beszerzésére, karbantartására?

Saját példánkról tudok most mesélni. Nálunk, a Főkétüsz Kft.-nél - de úgy gondolom, hogy ez így van más cégek tekintetében is - a beszerzést egy külön osztály, vagy iroda végzi. (A mi esetünkben is van egy ellátási iroda.) A beszerzés az ő feladatuk, nyilván a karbantartás pedig a kéményseprő szakembereké: a műszerek feltöltöttségének és az eszközök állapotának ellenőrzése a munkaterületre történő kiindulás előtt. Ez napi szinten legalább 15-30 percet vesz igénybe.

3) Milyen munkavédelmi problémák adódhatnak? Mi az, amire jelenleg nagy szükség lenne ezen a téren?

Létezik erre előírás, szabvány, mely leírja, milyen munkavédelmi felszerelésekkel kell rendelkeznie egy kéményseprőnek. Általánosságban: védőkesztyű, védőszemüveg, porálarc, munkavédelmi cipő - csak hogy pár dolgot kiemeljek. Nyilván egy kéménytisztítás során a szilárd szennyező anyagok belélegzése miatt a porálarc viselése mindenképp szükséges és előnyös. Még a szemüveg is ide tartozhat egy ilyen tisztítás kapcsán, és nyilván - a mi esetünkben - a magasban végzett munkánál a leesés elleni védelem, ami nagyon kardinális. Ezekhez biztonsági köteleket, teljes testheverdereket biztosítunk a dolgozóknak. De említhetném még a kutyaharapást… igen, ilyenekkel is találkoztunk már, ezeket nehéz kivédeni - még munkavédelmi eszközökkel is. Célszerű az ingatlanba történő bejutás előtt megkérni a tulajdonosokat, hogy kössék meg az ebeket. Vagy ott van például a sötét padlás esete, ekkor ugye a fejre vigyázni. Sok esetben előfordult, hogy a kéményseprő beverte a fejét egy gerendába, vagy éppen belelépett egy szögbe - ezért is kell, hogy a védőcipők talpa átszúrásmentes legyen. Vagy például magának a tetőn való közlekedésnek az esete: elkorhadt deszkák, stb. Tényleg nagyon körültekintőnek kell lennie a kollégáknak, hogy adott esetben elvégzik-e az ellenőrzést, tisztítást, vagy megtagadják-e a munkavégzést, ha nyilván nem olyanok a feltételek. Mert hiába van meg a testheveder, meg a biztonsági kötél: ha nincs hova rögzítenie magát, akkor nem ér semmit. A mi esetünkben a feljáró létrák állapota is kardinális kérdés.

4) Milyen minőségbiztosítás létezik a kéményseprési munkában, mi az a szabvány, amivel a szakma biztosítja a minőségi szolgáltatást?

Ha valamit ki kellene emelni, akkor az a nemzeti szabványunk az MSZ 845:2012 – Égéstermék elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése. Azt mondhatnám, hogy ez a kéményseprők bibliája. Ha szabvány, akkor ebből kell naprakésznek lenni a kollégáknak. Ami még ilyen fontosabb, az egy honosított szabvány, az MSZ EN 1443:2003 – Égéstermék-elvezető berendezések. (Általános követelmények), mely többek közt arról is szól, milyen rendszerben lehet a kéményeket osztályozni: nyomásosztály, hőmérsékleti osztály, stb. – a teljesítménynyilatkozaton is ezen adatok jelennek meg egy kémény esetében.

A kép forrása: https://pixabay.com

5) Beszéljen a szakma jelenleg létező problémáiról - a jogszabályváltozás mellett!

A szakember, a létszámhiány folyamatos, és problémás az utánpótlás. A bekövetkező fluktuációt elég nehéz pótolni. Nappali tagozatos képzés már elég régen nincsen az iparban, csak a cégek által szervezett felnőtt képzéseken tudnak a kollégáink szakképesítést szerezni - tehát ez mindenképpen hatalmas probléma. Itt még külön a bérekre is ki lehetne térni. A Katasztrófavédelem szerepvállalásával valamelyest rendeződtek a dolgok, tehát azt tudom, mondani, hogy egy kéményseprő egy 230-as bruttó fizetést minimum kézhez kap - minden esetben, dehát nyilván látjuk, más iparban, kereskedelemben, hogy milyen fizetésekkel kecsegtetik a dolgozókat. Nem csoda, ha úgy döntenek a kollégák, hogy inkább máshol próbálnak szerencsét. Nyilván szakszervezeti vonalon ezen próbálunk segíteni, ill. pár hete volt is egy közleményünk, hogy szükséges lenne egy min. 20 %-os béremelésre a fővárosi közszolgáltatásokban dolgozó munkavállalók részére.

Visszatérve a folyamatos jogszabályi változtatásra - nem is tudom, már nem számoljuk, mennyi volt most az elmúlt 3 évben. Nagyon nehéz lekövetni; még olyan személyeknek is, akik azért felelnek, hogy a szabályokat, felsőbb utasításokat megalkossák egy cégen belül. A kéményseprőnek meg ugye még nehezebb dolga van, hogy mindig napra kész legyen a területi munkavégzés során a jogszabály változtatásokat illetően.

6) Milyen technológiai innováció jellemző/lenne szükséges a kéményseprők számára?

Személyes vélemény, vagy talán maga az ipar is így van ezzel: a német mintát vesszük etalonnak, és próbáljuk őket figyelni, naprakészek lenni. Ugye a legnagyobb eszköz- és műszergyártók, pl. a Ress vagy a Wöhler - próbálunk onnan ellesni technikákat. Mivel a Főkétüsz Kft. alkalmazottja vagyok, elmondhatom, hogy az én munkáltatóm élen jár a technológiai felkészültségben, ill. műszerezettségben. Műszereink modernek, megfelelő állományú eszköz- és műszerparkunk van. Tavaly hál’ Istennek már szerviz autóink is lettek és már használatba is álltak. Én úgy gondolom, hogy próbáljuk felvenni a versenyt a német, ill. az észak- és nyugat-európai kéménysepréssel.

Technológia kapcsán még az elmondható, hogy a 2015-ös évtől több új feladat került bevezetésre az iparban - sormunka keretében és azon kívül is, pl. a tüzelőberendezések levegő-utánpótlásának az ellenőrzése, az égéstermék szén-monoxid tartalmának a mérése - nyilván lehet, hogy van olyan kolléga, akinek mondjuk nem sikerült rutinszerűen elsajátítania az említett feladatbővülések kapcsán rendszeresített műszerek kezelését, de ez egyébként nem jellemző. Az elmúlt 10-15 évben elég komoly fejlődés ment végbe a szakmában technológia, műszerek kapcsán, melyből kifolyólag a „régi motorosoknak” akadhatnak problémái a műszerek kezelése kapcsán. Ami korábban maga, effektíve a kéményseprés volt, az ma sokkal inkább már egy ellenőrzésre, technikusi munkára hasonlít - nyilván ebben magának a kéménynek a tisztítása még mindig benne van.

7) Mit várhat az ember egy kéményseprőtől? (Nyilván teljes körű szolgáltatást, míg a másik oldalnak - a végfelhasználónak, vagyis a ház tulajdonosának - persze biztosítania kell a megfelelő munkakörülményeket.)

Sokat nyom a latban, hogy a háznak a tulajdonosa, használója biztosítsa a megfelelő munkakörülményeket, feltételeket. Gondolok itt tisztító ajtók hozzáférhetőségére, vagy a padlásra való feljutásra. A kéményseprés egy bizalmi szakma, arra vagyunk utalva, hogy nagyon jó lenne, ha az adott mesterkörzetben, vagy adott területen jellemzően évről évre ugyanazon személyek mennének vissza, és akkor a helyismeret is előnyt jelentene a számukra, illetve maga a tulajdonossal, ill. az ingatlan használókkal is könnyebben menne a bizalmi kapcsolat kialakítása. Ezt emelném ki: a bizalmi kapcsolat ügyfél és kéményseprők között, tekintettel arra, hogy nekünk olyan helyekre is be kell jutnunk, a magánszférába, ahova ugye nem feltétlenül engednek be akárkit a tulajdonosok. S igen, nyilván voltak is ebből ilyen esetek, hogy vaklárma volt: eltűnt ez-az. Sajnos előfordulnak ilyenek, bár szerencsére nem napi szinten. Az esetek nagy többségében persze utána beigazolódott, hogy tévedés történt és volt olyan, hogy az ügyfél utána vissza is telefonált és elnézést kért, hogy meglett a keresett tárgy. Nyilván ez nagyon kellemetlen az egész társaságnak, meg az adott kollégának is.

A kéményseprő szakember minden esetben tudja magát igazolni megfelelő okmányokkal, hogy hivatalosan milyen ügyben jár el, miért jelent meg. Ezzel eleve megalapozza azt a bizalmi viszonyt, és nem csak szimplán becsenget. Minden esetben, ha kétség merülne fel, legyen szó katasztrófavédelmisekről, a Főkétüsz Kft. vagy bármelyik másik cég szakemberéről, nyugodtan igazoltassák, kérjék a hivatalos iratot, vagy telefonáljanak a Főkétüsz Kft.-nek. A sormunka ellenőrzést minden esetben egy előzetes értesítés előzi meg. Az ingatlan tulajdonosát valahogy - fórumról, vagy hirdetmény útján -, 15 nappal korábban értesíteni kell a jogszabály szerint. A fővárosban van egy ilyen kényelmi szolgáltatásunk is, hogyha az ügyfeleink regisztrálnak a kéményseprő.hu-ra, akkor emailben tájékoztatjuk 7 nappal korábban, ill. ingyen sms-ben 3 nappal korábban arról, hogy mikor érkeznek a kollégák. Ha ilyen értesítéssel nem találkoztak sehol, akkor nem árt gyanakodni. Ebben az esetben interneten vagy telefonon tud tájékozódni, hogy ténylegesen van-e ellenőrzés. Ajánlom a Főkétüsz Kft.-nek. a hivatalos központi call centeres számát (1) 999 06 64, ill. a Katasztrófavédelem elérhetőségét: 1818/9.1