Blogunk elsődleges célja, hogy mindig hiteles forrásból információt gyűjtve tájékoztassuk olvasóinkat, bemutatva magát a kéményseprői szakmát, illetve az azt érintő fontosabb történéseket, témákat. Nagy örömünkre szolgál, hogy alkalmunk nyílt interjút készíteni Király Péterrel, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének alelnökével.

1) Mekkora horderejű feladat a kéményseprési munka - tekintettel az ország területére -, vagy akárcsak megszervezni ezt a munkát? Milyen minőségbiztosítás létezik a kéményseprési munkában? Értem itt pl. a szabványokat, munkavédelmi problémákat.

A nemrégiben bekövetkezett jogszabály változások miatt 2016. július 1-től - a gáztüzelésű és zárt égésterű tüzelőberendezéssel felszerelt égéstermék elvezetők ellenőrzésének tekintetében - csökkentették a gyakoriságot. Így a szilárdtüzelésűeket – mely kémények ellenőrzési gyakoriságát már korábban (2015) redukálták – már csak évente egyszer, a gázkéményeket pedig csak kétévente ellenőrizzük. Tehát elmondhatjuk, hogy így a feladatmennyiség is csökkent. Sőt, 2018. január 1-től a lakossági szektorba tartozó családi házaknál nem kötelező a kémények ellenőrzése, így ez is csökkenti a munkamennyiséget a kéményseprő iparban. Az egész ad hoc jellegű lett; úgymond csillagtúrává tette az egész sormunkát: ami korábban egy megszokott rendezői elv szerint működött - mentünk házról-házra - ez most már napjainkban szinte lehetetlen. Az említettekből kifolyólag a sormunka során olyan távolságokat kell bejárni egy adott napon a kollégáknak, hogy az szinte nem is összeegyeztethető, vagy megszervezhető.

2) Mennyi időt fordít egy kéményseprő a felszerelés beszerzésére, karbantartására?

Saját példánkról tudok most mesélni. Nálunk, a Főkétüsz Kft.-nél - de úgy gondolom, hogy ez így van más cégek tekintetében is - a beszerzést egy külön osztály, vagy iroda végzi. (A mi esetünkben is van egy ellátási iroda.) A beszerzés az ő feladatuk, nyilván a karbantartás pedig a kéményseprő szakembereké: a műszerek feltöltöttségének és az eszközök állapotának ellenőrzése a munkaterületre történő kiindulás előtt. Ez napi szinten legalább 15-30 percet vesz igénybe.

3) Milyen munkavédelmi problémák adódhatnak? Mi az, amire jelenleg nagy szükség lenne ezen a téren?

Létezik erre előírás, szabvány, mely leírja, milyen munkavédelmi felszerelésekkel kell rendelkeznie egy kéményseprőnek. Általánosságban: védőkesztyű, védőszemüveg, porálarc, munkavédelmi cipő - csak hogy pár dolgot kiemeljek. Nyilván egy kéménytisztítás során a szilárd szennyező anyagok belélegzése miatt a porálarc viselése mindenképp szükséges és előnyös. Még a szemüveg is ide tartozhat egy ilyen tisztítás kapcsán, és nyilván - a mi esetünkben - a magasban végzett munkánál a leesés elleni védelem, ami nagyon kardinális. Ezekhez biztonsági köteleket, teljes testheverdereket biztosítunk a dolgozóknak. De említhetném még a kutyaharapást… igen, ilyenekkel is találkoztunk már, ezeket nehéz kivédeni - még munkavédelmi eszközökkel is. Célszerű az ingatlanba történő bejutás előtt megkérni a tulajdonosokat, hogy kössék meg az ebeket. Vagy ott van például a sötét padlás esete, ekkor ugye a fejre vigyázni. Sok esetben előfordult, hogy a kéményseprő beverte a fejét egy gerendába, vagy éppen belelépett egy szögbe - ezért is kell, hogy a védőcipők talpa átszúrásmentes legyen. Vagy például magának a tetőn való közlekedésnek az esete: elkorhadt deszkák, stb. Tényleg nagyon körültekintőnek kell lennie a kollégáknak, hogy adott esetben elvégzik-e az ellenőrzést, tisztítást, vagy megtagadják-e a munkavégzést, ha nyilván nem olyanok a feltételek. Mert hiába van meg a testheveder, meg a biztonsági kötél: ha nincs hova rögzítenie magát, akkor nem ér semmit. A mi esetünkben a feljáró létrák állapota is kardinális kérdés.

4) Milyen minőségbiztosítás létezik a kéményseprési munkában, mi az a szabvány, amivel a szakma biztosítja a minőségi szolgáltatást?

Ha valamit ki kellene emelni, akkor az a nemzeti szabványunk az MSZ 845:2012 – Égéstermék elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése. Azt mondhatnám, hogy ez a kéményseprők bibliája. Ha szabvány, akkor ebből kell naprakésznek lenni a kollégáknak. Ami még ilyen fontosabb, az egy honosított szabvány, az MSZ EN 1443:2003 – Égéstermék-elvezető berendezések. (Általános követelmények), mely többek közt arról is szól, milyen rendszerben lehet a kéményeket osztályozni: nyomásosztály, hőmérsékleti osztály, stb. – a teljesítménynyilatkozaton is ezen adatok jelennek meg egy kémény esetében.

A kép forrása: https://pixabay.com

5) Beszéljen a szakma jelenleg létező problémáiról - a jogszabályváltozás mellett!

A szakember, a létszámhiány folyamatos, és problémás az utánpótlás. A bekövetkező fluktuációt elég nehéz pótolni. Nappali tagozatos képzés már elég régen nincsen az iparban, csak a cégek által szervezett felnőtt képzéseken tudnak a kollégáink szakképesítést szerezni - tehát ez mindenképpen hatalmas probléma. Itt még külön a bérekre is ki lehetne térni. A Katasztrófavédelem szerepvállalásával valamelyest rendeződtek a dolgok, tehát azt tudom, mondani, hogy egy kéményseprő egy 230-as bruttó fizetést minimum kézhez kap - minden esetben, dehát nyilván látjuk, más iparban, kereskedelemben, hogy milyen fizetésekkel kecsegtetik a dolgozókat. Nem csoda, ha úgy döntenek a kollégák, hogy inkább máshol próbálnak szerencsét. Nyilván szakszervezeti vonalon ezen próbálunk segíteni, ill. pár hete volt is egy közleményünk, hogy szükséges lenne egy min. 20 %-os béremelésre a fővárosi közszolgáltatásokban dolgozó munkavállalók részére.

Visszatérve a folyamatos jogszabályi változtatásra - nem is tudom, már nem számoljuk, mennyi volt most az elmúlt 3 évben. Nagyon nehéz lekövetni; még olyan személyeknek is, akik azért felelnek, hogy a szabályokat, felsőbb utasításokat megalkossák egy cégen belül. A kéményseprőnek meg ugye még nehezebb dolga van, hogy mindig napra kész legyen a területi munkavégzés során a jogszabály változtatásokat illetően.

6) Milyen technológiai innováció jellemző/lenne szükséges a kéményseprők számára?

Személyes vélemény, vagy talán maga az ipar is így van ezzel: a német mintát vesszük etalonnak, és próbáljuk őket figyelni, naprakészek lenni. Ugye a legnagyobb eszköz- és műszergyártók, pl. a Ress vagy a Wöhler - próbálunk onnan ellesni technikákat. Mivel a Főkétüsz Kft. alkalmazottja vagyok, elmondhatom, hogy az én munkáltatóm élen jár a technológiai felkészültségben, ill. műszerezettségben. Műszereink modernek, megfelelő állományú eszköz- és műszerparkunk van. Tavaly hál’ Istennek már szerviz autóink is lettek és már használatba is álltak. Én úgy gondolom, hogy próbáljuk felvenni a versenyt a német, ill. az észak- és nyugat-európai kéménysepréssel.

Technológia kapcsán még az elmondható, hogy a 2015-ös évtől több új feladat került bevezetésre az iparban - sormunka keretében és azon kívül is, pl. a tüzelőberendezések levegő-utánpótlásának az ellenőrzése, az égéstermék szén-monoxid tartalmának a mérése - nyilván lehet, hogy van olyan kolléga, akinek mondjuk nem sikerült rutinszerűen elsajátítania az említett feladatbővülések kapcsán rendszeresített műszerek kezelését, de ez egyébként nem jellemző. Az elmúlt 10-15 évben elég komoly fejlődés ment végbe a szakmában technológia, műszerek kapcsán, melyből kifolyólag a „régi motorosoknak” akadhatnak problémái a műszerek kezelése kapcsán. Ami korábban maga, effektíve a kéményseprés volt, az ma sokkal inkább már egy ellenőrzésre, technikusi munkára hasonlít - nyilván ebben magának a kéménynek a tisztítása még mindig benne van.

7) Mit várhat az ember egy kéményseprőtől? (Nyilván teljes körű szolgáltatást, míg a másik oldalnak - a végfelhasználónak, vagyis a ház tulajdonosának - persze biztosítania kell a megfelelő munkakörülményeket.)

Sokat nyom a latban, hogy a háznak a tulajdonosa, használója biztosítsa a megfelelő munkakörülményeket, feltételeket. Gondolok itt tisztító ajtók hozzáférhetőségére, vagy a padlásra való feljutásra. A kéményseprés egy bizalmi szakma, arra vagyunk utalva, hogy nagyon jó lenne, ha az adott mesterkörzetben, vagy adott területen jellemzően évről évre ugyanazon személyek mennének vissza, és akkor a helyismeret is előnyt jelentene a számukra, illetve maga a tulajdonossal, ill. az ingatlan használókkal is könnyebben menne a bizalmi kapcsolat kialakítása. Ezt emelném ki: a bizalmi kapcsolat ügyfél és kéményseprők között, tekintettel arra, hogy nekünk olyan helyekre is be kell jutnunk, a magánszférába, ahova ugye nem feltétlenül engednek be akárkit a tulajdonosok. S igen, nyilván voltak is ebből ilyen esetek, hogy vaklárma volt: eltűnt ez-az. Sajnos előfordulnak ilyenek, bár szerencsére nem napi szinten. Az esetek nagy többségében persze utána beigazolódott, hogy tévedés történt és volt olyan, hogy az ügyfél utána vissza is telefonált és elnézést kért, hogy meglett a keresett tárgy. Nyilván ez nagyon kellemetlen az egész társaságnak, meg az adott kollégának is.

A kéményseprő szakember minden esetben tudja magát igazolni megfelelő okmányokkal, hogy hivatalosan milyen ügyben jár el, miért jelent meg. Ezzel eleve megalapozza azt a bizalmi viszonyt, és nem csak szimplán becsenget. Minden esetben, ha kétség merülne fel, legyen szó katasztrófavédelmisekről, a Főkétüsz Kft. vagy bármelyik másik cég szakemberéről, nyugodtan igazoltassák, kérjék a hivatalos iratot, vagy telefonáljanak a Főkétüsz Kft.-nek. A sormunka ellenőrzést minden esetben egy előzetes értesítés előzi meg. Az ingatlan tulajdonosát valahogy - fórumról, vagy hirdetmény útján -, 15 nappal korábban értesíteni kell a jogszabály szerint. A fővárosban van egy ilyen kényelmi szolgáltatásunk is, hogyha az ügyfeleink regisztrálnak a kéményseprő.hu-ra, akkor emailben tájékoztatjuk 7 nappal korábban, ill. ingyen sms-ben 3 nappal korábban arról, hogy mikor érkeznek a kollégák. Ha ilyen értesítéssel nem találkoztak sehol, akkor nem árt gyanakodni. Ebben az esetben interneten vagy telefonon tud tájékozódni, hogy ténylegesen van-e ellenőrzés. Ajánlom a Főkétüsz Kft.-nek. a hivatalos központi call centeres számát (1) 999 06 64, ill. a Katasztrófavédelem elérhetőségét: 1818/9.1

A Katasztrófavédelem kéményseprő szakemberei országszerte tizenhét megye 2584 településén végeznek kéményellenőrzési és tisztítási tevékenységet a lakosság körében, ezzel elmondhatjuk, hogy az ország túlnyomó részét lefedik. Ebben a blogcikkben összeszedtünk néhány, a katasztrófavédelem kéményseprőihez intézett, gyakran elhangzó kérdésre, témára adott választ, melyek tudása hasznos lehet, amennyiben hozzájuk fordulunk kéményseprési szolgáltatással kapcsolatban!

Időpont egyeztetés folyamata a kéményseprővel, illetve díja

Társasházi lakosként nincs közvetlen megállapodási lehetőség kéményseprő szakemberrel. Ilyen esetben időpont foglalással lehet kérvényezni a sormunka egyeztetett időpontban történő elvégzését, illetve egyedi megrendelés útján van lehetőségünk azt kérvényezni.

Ha a közfeladat ellátására a tevékenységet végző által ajánlott első és második időpontban sem kerül sor, akkor kötelessége egyedi megrendelés útján kezdeményezni azt.

Egylakásos ingatlan lakosaként (családi ház, társasházzá nem alakult többlakásos, vagy emeletes ház ingatlanának tulajdonosa, használója, vagy bérlője) 2018. január elsejét követően, előre egyeztetett időpontra kérheti a kéményseprő közfeladat elvégzését.

Ezt az alábbi, Önnek legmegfelelőbb formában intézheti:

• Online: www.kemenysepres.hu/ugyfelszolgalat oldalon az Időpontfoglalás menüpontra kattintva, az elektronikus űrlap kitöltésével
• Telefonon: a 1818-as telefonszámot tárcsázva a 9 1 1-es menüpontban
• E-mailben: kemenysepro.ugyfelszolgalat@katved.gov.hu címezve
• Levélben: BM OKF GEK részére címezve a 1903 Budapest, Pf.: 314. címen
• Személyesen: a megyei ügyfélszolgálati pontokon, nyitva tartási időben, ezeket az alábbi oldalon tekintheti meg http://www.kemenysepres.hu/ugyfelszolgalat/megyei
• Külföldről: a +36(1) 550 1858-as telefonszámon, helyi díjszabással hívható telefonszámon

A kép forrása: pixabay.com

Ha nem akar szabadságot kivenni az ellenőrzés idejére és annak következményei, ha nem engedi be a kéményseprőt

Amennyiben Ön egylakásos ingatlan lakosa (családi ház, társasházzá nem alakult többlakásos, vagy emeletes ház ingatlanának tulajdonosa, használója, vagy bérlője), akkor 2018. január elsejét követően, Önnek tetsző időpontban kérheti égéstermék-elvezetőjének biztonsági felülvizsgálatát, a törvényben meghatározott időközönként - ingyenesen.

Amennyiben Ön társasházi lakóegység tulajdonosa vagy használója, és az időszakos ellenőrzésre az ajánlott első és második időpontban nem kerül sor, úgy a kéményseprőipari szerv és az ingatlan használója harmadik időpontban állapodik meg.

Ilyen esetben az ügyfélnek a második időponttól számított 30 napon belül kezdeményezni kell időpontfaglalás útján a sormunka elvégzését, melyért ekkor már fizetni kell.

A 30 nap leteltével egyedi megrendeléssel (az ellenőrzés díjának megfizetésével) köteles pótolni az elmaradt sormunkát.

Ha a közösen egyeztetett időpontban sem kerül sor a közfeladat ellátására, vagy a 30 napos határidőt túlhaladja, akkor a kéményseprő tevékenység ellátójának kötelessége értesíteni a tűzvédelmi hatóságot.

Kéményseprés díja

A kéményseprés díja a kiszállási díjból és a költségtérítésből tevődik össze.

A kiszállási díj az ingatlan helye szerinti illetékes önkormányzat rendeletében meghatározott közszolgáltatási díj 30%-ának megfelelő összeg.

A költségtérítés összegét több tényező befolyásolja. A kiszámítás alapját a törvény munkanormákban rögzíti, amelyekhez az égéstermék-elvezető száma, típusa, hossza, a használat jellege, illetve a bekötések száma és hossza alapján határozott, törvényben rögzített munkaráfordítási táblázat és képlet alkalmazásával egyedileg számítja ki a kéményseprő szakember.

Az utóbbi, költségtérítés összegének kiszámításáról itt olvashatnak bővebben.

Milyen formában tehetem meg ezek kifizetését?

Az összeg kifizetését számla ellenében, a tevékenység elvégzését követő 30 napon belül a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ számla javára kell befizetni, banki vagy készpénz-átutalási megbízás formájában, a “kémény” szó feltüntetésével. Az alábbi számlaszámra: 10023002-00294298-00000000.

Amennyiben nem ért egyet a kéményseprő megállapításaival, panaszát ügyfélszolgálati nyitva tartásunk alatt:

• szóban a 1818-as ingyenesen hívható telefonszámon, a 9 1 4-es Bejelentés menüpontban tudja megtenni
• személyesen a területileg illetékes Megyei Ellátási Csoportnál
• írásban postai küldeményben, a BM OKF GEK, 1903 Budapest, Pf.: 314. címre, illetve a kemenysepro.ugyfelszolgalat@katved.gov.hu e-mail címre történő panasz megküldésével

További kérdése lenne? Keressen bennünket bizalommal! Kapcsolat

Cikkünk ezen írás nyomán készült.

A múlt heti cikkünkben azon kéményhibákat kezdtük el górcső alá venni, melyek ugyan nem okoznak közvetlen életveszélyt, de élet- és tűzvédelmi szempontból veszélyt hordozhatnak. A tulajdonosok minden esetben a soron következő ellenőrzésig kapnak haladékot ezen hibák kijavításra, ráadásul mindehhez az ingatlanhoz tartozó tüzelőberendezés, ill. a kémény azonnali leállítása egyáltalán nem szükséges. A korábbi cikkünkben a 2-es, illetve 3-as hibakódú kéményhibákról írtunk. A soron következő kéményhibák leírására a kormányrendelet a 4-es, 5-ös, illetve 6-os hibakódot használja.

A kép forrása: pixabay.com

Négyes hibakód: a tüzelőberendezés állapotára vonatkozó hibacsoport

4/a) A tüzelőberendezés külső állapota hibás: ez a hiba akkor áll fenn, amikor a tüzelőberendezés külső burkolata hiányos, sérült vagy hiányzik.

4/b) A tüzelőberendezés tüzelésmódja nem megfelelő: ez a probléma az energiatermeléssel függ össze. Okozhatja nem megfelelő tüzelőanyag használata (vizes fa).

4/c) A tüzelőberendezés és annak környezetében tárolt, beépített anyagok, szerkezetek kapcsolata: a hiba megjelenését a tüzelőberendezés közvetlen közelében tárolt éghető anyagok eredményezik.

Ötös hibakód: a következőkben felsorolt hibák a levegő-utánpótlásra vonatkoznak

5/a) A levegő-utánpótlás nem megfelelő, szakember segítsége szükséges a mesterséges elszívó-berendezés egyidejű üzemeltetésének lehetősége miatt (páraelszívó, szellőző ventilátor, központi porszívó, ruhaszárító, mobil klíma): ennek a hibának az elhárítása azért fontos, mert egy ventilátor is okozhat problémát az égéstermék elvezetése során, egy nagyobb elszívó pedig a lakótérbe áramoltathatja a füstgázt.

5/b) A levegő-utánpótlás nem megfelelő, szakember segítsége szükséges az egyéb nyitott égésterű berendezéssel való egyidejű üzemeltetés lehetősége miatt: ebben az esetben a kéményseprő feladata az, hogy ellenőrizze az egy légtérben vagy légtér-összeköttetésben lévő tüzelőberendezések egymásra hatását. Előfordulhat ugyanis, hogy egyidejű működés esetén visszafordul az égéstermék áramlása a nagyobb levegőigényű tüzelőberendezés szívóhatása miatt.

5/c) A levegő-utánpótlás nem megfelelő, szakember segítsége szükséges a külső nyílászárók tömítettsége miatt, nyitott égésterű tüzelőberendezés esetén fokozott légzárású nyílászárónál légbeeresztő nyílás, szelep, szellőző nyílás hiánya esetén: ennek a problémának a megoldásával megakadályozható az égéstermék-visszaáramlás, amely a nem megfelelő égési levegő-utánpótlás miatt jöhet létre.

5/d) A levegő-utánpótlás nem megfelelő, szakember segítsége szükséges a légbeeresztő nyílások, szelepek, kiegészítő légteret biztosító szellőzőnyílások nem megfelelő működése miatt: ebben az esetben a tüzelőberendezés helyiségében lévő légbeeresztő-berendezés csak részben működik megfelelően, vagy egyáltalán nem, így az égéshez szükséges levegő-utánpótlás nem biztosított.

Hatos hibakód: ezek a hibák a kéményen lévő szabálytalan bekötésre vonatkoznak

Ez a hibakód olyan esetekben lép érvénybe, mint amikor a füstcső, füstcsatorna a kémény felé lejt, az előírt bekötési távolságot nem tartják be, egyedi kéményre két szinten történik bekötés, a füstcső hossza nagyobb a megengedettnél vagy ventilátoros és ventilátor nélküli készülék egy kéménybe van bekötve.

Fontos megjegyeznünk, hogy bár az általunk taglalt 2-es, 3-as, 4-es, 5-ös, illetve 6-os hibakódú kéményhibák közvetlenül nem okoznak életveszélyt, ám élet- és tűzvédelmi szempontból semmiképp sem lehet őket figyelmen kívül hagyni. Óvjuk egészségünk és környezetünk biztonságát!

További kérdése lenne? Keressen bennünket bizalommal! Kapcsolat

Cikkünk ezen írás nyomán készült:

http://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/hirek/kemenytan/hibak

Előző cikkünkben a közvetlen életveszélyt jelentő kéményhibákat taglaltuk, amelyek azonnali kijavításával megelőzhetőek az ingatlant lakókra, illetve környezetükre gyakorolt igen komoly, káros hatások. Azonban más, közvetlen életveszélyt ugyan nem okozó, de élet- és tűzvédelmi szempontból veszélyt hordozó további hibákkal is foglalkoznunk kell. Ezen hibák esetében a tulajdonosok a soron következő ellenőrzésig kapnak időt a kijavításra, az ingatlanhoz tartozó tüzelőberendezés és kémény azonnali leállítása nem szükséges.

A most következő kéményhibák leírására a kormányrendelet a 2-es, illetve 3-as hibakódokat használja.

A kép forrása: pixabay.com

Kettes hibakód

2/a) A kémény ellenőrzési, tisztítási feltétele nem megfelelő: ez a hiba akkor áll fenn, amikor hiányzik alsó bekötés alatti, illetve felső tisztítóidom vagy tisztítóajtó, valamint a kitorkollás megközelíthetősége akadályozva van.

2/b) Nem megfelelő a kémény járatának szabad keresztmetszete: a belső keresztmetszet szűkülésekor az égéstermék még képes távozni a kéményen át. A szűkülés bekövetkezhet a tisztítás hiányának okán, valamint a nem megfelelő tüzelés vagy tüzelőanyag-használat során lerakódó szurok és korom miatt.

2/c) Nem megfelelő a kémény külső állapota: ez a hiba azért jelentkezhet, mert a kémény tető feletti része folyamatosan ki van téve a környezeti hatásoknak pl. a jég megrongálhatja a szerkezetet, vagy a fugák szétfagyhatnak.

2/d) Nem megfelelő a kémény tömörsége: ebben az esetben a kémény átereszti az égésterméket a saját falán valamilyen szerkezeti vagy illesztési hiba miatt. Ez a hiba gáztüzelés esetén szén-monoxid visszaáramlást is eredményezhet.

2/e) Hibás a kémény belső állapota: a kürtő belső felületének állapotromlása, meggyengülése értendő ezen a hibán.

2/f) Nem megfelelő a kémény kitorkollása: ez a hiba akkor fordul elő, amikor a kémény tető feletti része a környezetéhez képest alacsonyan van, vagy esetleg egy fa lombja akadályozza az égéstermék kiáramlását.

2/g) Rossz a kémény tartozékainak állapota: a probléma akkor áll fenn például, amikor a kéményt záró fedkő felületén nincs kialakítva megfelelő vízorr. Gázkéményeknél a bukószél ellen védő Meidinger tárcsa nem megfelelő állapota vagy hiánya jelenthet veszélyt, mivel a bukószelek akadályozhatják a füstgáz kiáramlását.

2/h) Nem megfelelő a kémény falának vastagsága, azt utólag meggyengítették: ez a hiba akkor merülhet fel, ha egy villanyvezetéket a kémény falába helyeznek. Ilyenkor elektromos tűz veszélye is fennállhat.

Hármas hibakód: a tüzelőberendezést és az égéstermék-elvezetőt összekötő tartozék állapotára vonatkozik

3/a) Az összekötőelem ellenőrzésének, tisztításának feltételei nem megfelelőek: a hiba oka az összekötőelem bonthatatlansága, illetve a tisztítóidom hiánya. A füstgáz paramétereit az összekötőelemnél mérik tehát, ha nincs a mérésre lehetőség, ezt a hibakódot írja fel a kéményseprő.

3/b) Az összekötőelem járatának belső keresztmetszete hibás: ez akkor fordulhat elő, ha az összekötőelemen horpadás található, illetve a belső keresztmetszetet leszűkítették.

3/c) Az összekötőelem állapota nem megfelelő: vagyis sérült, horpadt, lyukas, vagy gyengék az illesztések.

3/d) Az összekötőelem tömörsége nem megfelelő: ebben az esetben az összekötőelem szerkezetén apró lyukak keletkeztek. Ilyenkor az égéstermék nem tud eljutni a kürtőig, helyette a légtérbe áramlik.

Előző cikkünkben a közvetlen életveszélyt jelentő kéményhibákat taglaltuk, amelyek azonnali kijavításával megelőzhetőek az ingatlant lakókra, illetve környezetükre gyakorolt igen komoly, káros hatások.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy bár ezen cikkben taglalt hibák nem okoznak ugyan közvetlen életveszélyt, de élet- és tűzvédelmi szempontból bizony fenyegetést jelentenek mind az egészségünkre és mind pedig ingatlanukra nézve, tehát korrigálásukkal a saját és környezetünk érdekében foglalkoznunk kell.

További kérdése lenne? Keressen bennünket bizalommal! Kapcsolat

Cikkünk ezen írás nyomán készült:

http://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/hirek/kemenytan/hibak

Ismét beköszöntött a fűtési szezon és bár nincs is jobb, mint egy nehéz munkanap után visszavonulni kellemes, meleg lakásunkba, bizony gondolnunk kell a fűtéssel járó veszélyekre - különösképp, ha gázüzemű kazánnal rendelkezünk.

A kéményhibákról szóló blogcikk-sorozatunk második részéhez érkeztünk, amelyben folytatólagosan nagyító alá vesszük az 1-es hibakóddal ellátott, közvetlen életveszélyt okozó problémákat. A folytatás előtt azonban fontos megemlíteni, hogy ezeknek a hibáknak a kijavítása azonnali szakszerű beavatkozást igényel, mivel figyelmen kívül hagyásuk emberéletekbe is kerülhet!

A tél felé közeledve javában folyik a fűtési szezon. A modern fűtési rendszerek megjelenésének köszönhetően az emberek a hideg idő beköszönte után is nyugodtan térhetnek haza a meleg otthon biztonságot nyújtó falai közé.

Ahhoz azonban, hogy ezek a rendszerek hosszú éveken át biztonságosan működjenek, mindenképp szükségük van a folyamatos ellenőrzésre. A kéményseprők munkája éppen ezért nélkülözhetetlen, hiszen ők azok, akik felügyelik a kémények állapotát, időről-időre megvizsgálják a égéstermék-elvezetőhöz kapcsolt tüzelőberendezés működését, odafigyelnek arra, hogy a tüzeléssel kapcsolatba hozható helyiségek tűzbiztonsági és légellátási szempontból megfelelőek legyenek, mindezzel hozzájárulva a családok élet- és vagyonbiztonságának megőrzéséhez.

A kémény meghibásodása nemcsak az ingatlan használójára lehet káros hatással, hanem a környezetet is veszélyeztetheti, hiszen a levegőbe kerülő szennyező anyagoknak komoly egészségkárosító hatása lehet.

Az égéstermék-elvezetők meghibásodásának több oka lehet, melyeket a cikk további részében ki is fejtünk.

A kép forrása: upload.wikimedia.org

Az élet- és tűzveszélyes kéményhibák

Ezek a hibák közvetlen életveszélyt jelenthetnek, így súlyosságuk vitathatatlan, leírásukra a kormányrendelet az 1-es hibakódot használja. Ilyen esetekben azonnali tüzelés- és fűtésleállítás szükséges, valamint értesíteni kell az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, vagy gázfogyasztó-készülék használatánál a földgázelosztót.

1/a) A nem megfelelő tömörségű, használatban lévő kémény: ebben az esetben a kémény nem füst- és gáztömör, vagyis átereszti a saját falán a keletkező égésterméket. Ezt okozhatja fúgahiány, repedés vagy más, nagyobb szerkezeti sérülés. Ezen hibáknak az oka általában korróziós vagy illesztési. Korróziós problémát a kémény építésénél felhasznált anyagok kémiai reakcióba lépése okozhat. A szerkezeti elváltozások miértje a kötőanyag és a szerkezeti elemek minőségében kereshető, illetve az anyagok elöregedése és az építési hiba is ide sorolhatók. A zárt égésterű rendszerek problémáinál a tömítéshez használt gumigyűrűk állapotában vagy hiányában kereshetők az okok.

1/b) A használatban lévő vagy tartalék kémény nem megfelelő állékonysága: ez a hiba akkor jelenik meg, amikor a rossz szerkezeti felépítésből adódóan a kéménytest állapota rohamosan romlik, gyengül, vagy olyan környezeti hatások érik az égéstermék-elvezetőt, amelyekkel a rögzítés nem tud megbirkózni. Ez a fajta állapotromlás nem hozható kapcsolatba az égéstermék összetételével.

1/c) A tüzelőberendezés működése közben az égéstermék öt percen túli, tartós visszaáramlása: ennek a hibának a jelentkezésekor az égéstermék nem tud a kéményen keresztül a szabadba áramlani. Ezt okozhatják tömör nyílászárók, mesterséges elszívó vagy másik tüzelőberendezés. További ok lehet a kürtő keresztmetszetének szűkülése, valamint a rendszeres kéményellenőrzés hiánya. Ez a probléma gázüzemű tüzelőberendezések esetében igen veszélyes lehet, mivel esetükben a színtelen, szagtalan füstgáz visszaáramlását érzékszerveinkkel alig érzékeljük.

1/d) A ki nem égethető, használatban lévő kémény belső felületén lerakódott szurokréteg: ennek a szurokrétegnek a képződése adódhat a készülék nem megfelelő méretéből, az összekötőelem hosszú vagy hideg térben történő átvezetéséből, nem megfelelő tüzelőanyag használatából, valamint az égési levegő hiányából. Az utóbbi hiánya tökéletlen égést eredményez, melynek során sok éghető anyag marad a füstgázban, amely a feláramlás folyamata alatt kicsapódik a kémény belső felületén.

1/e) Szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezéshez csatlakozó, használatban lévő kéménynél az E-F tűzvédelmi osztályú – nád, szalma, fazsindely és egyéb éghető anyagú – tetőhéjalás esetén a szikrafogó hiánya: a szikrafogó az előző sorokban említett tetők védelmét biztosítja a kipattanó szikrák, parazsak ellen.

1/f) A kémény falába beépített, B-F tűzvédelmi osztályba tartozó építményszerkezetet tartalmazó kémény használata: ennek a hibakódnak az esetében a kémény szerkezetébe B-F tűzvédelmi osztályba tartozó éghető anyag, vagyis tűzveszélyes anyag került beépítésre.

Ügyeljen Ön és családja, valamint a környezetében élők egészségére, tartsa szem előtt a kéményseprés fontosságát!

Cikkünk második részében tovább vesszük az életveszélyt jelentő kéményhibákat.

Cikkünk ezen írás nyomán készült: http://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/hirek/kemenytan/hibak

A szén-monoxid érzékelő ügyel a biztonságra, mivel időben figyelmeztet bennünket a káros szén-monoxid koncentrációra.

Nem is vagyunk tudatában, de érzékszerveinkkel jóval többet fogunk fel és fogadunk be a körülöttünk lévő világból, mint azt hinnénk. Látásunk, hallásunk, szaglásunk, ízlelésünk, vagy épp tapintásunk által képet kapunk környezetünkről, így képesek vagyunk időben felmérni a veszélyes helyzeteket és reagálni rájuk. De vajon mi a helyzet akkor, ha érzékeink nem jeleznek? Mi történik akkor, ha a közelgő veszélyt nem lehet érzékelni?

A szén-monoxid éppen ilyen. Láthatatlan, szagtalan és halálos veszélyt jelent minden élőlényre. Akár már néhány másodperc alatt kifejti hatását, melynek eredményeképp tudatvesztést, sőt akár halált is képes okozni. Ezért is nevezik gyakran néma gyilkosnak.

A szén-monoxid a szén alapú anyagok nem megfelelően végbement elégetésénél keletkezik. Ilyen például a faanyag, az olajok, vagy a gáz. Hogy szén-monoxiddal van-e dolgunk, azt könnyen megállapíthatjuk; elég csak egy pillantást vetnünk a lángra, hogy milyen színű. Ugyanis, ha vöröses vagy narancssárgás a színe, akkor nincs elegendő oxigén a gáz elégetéséhez. Vagyis szén-monoxid keletkezik.

Habár a magánházak kazánjait és kandallóit a lehető legkörültekintőbb módon szokták telepíteni, illetve később rendszeresen karbantartani, mindig előfordulhatnak olyan esetek, amikor is a friss levegő hiánya, az elzáródott légcsatornák, vagy épp a hibás készülékek mérgezést okoznak.

A keletkező szén-monoxid észrevétlenül terjed szét és oszlik el a helyiségben, ráadásul a falakon keresztül is játszi könnyedséggel áthatolhat; semmi sem gátolja meg abban, hogy az ott tartózkodókat is elérje, mindezt anélkül, hogy bárki is észrevenné.

Összességében elmondhatjuk: érzékeink nem tudnak megvédeni a lopakodó veszedelemtől.

Szerencsénkre van segítség, hiszen éppen erre találták ki a szén-monoxid érzékelőt.

A szén-monoxid érzékelő jelzőlámpái segítségével azonnal figyelmeztet bennünket, ha az a kiáramló szén-monoxid forrás mellett, vagy felett van elhelyezve. Ráadásul, amint a levegő szén-monoxid koncentrációja meghaladja az egészségügyi kockázatot, a készülék hangos riasztó hangot bocsát ki. Érdemes tehát a gyakran látogatott helyiségek, valamint a hálószobák falára elhelyezni. Így elkerülhetjük az alattomban közelítő veszélyt.

Tegyen meg mindent Ön és családja egészségéért!

Szerezzen be most szén-monoxid érzékelőt!

Az Országgyűlés megszavazta, hogy a családi házak esetében eltörli az évenként való kötelező kéményseprést. Így tehát 2018-tól már csak azon családi házakhoz mennek ki a kéményseprők és végzik el a kémények tisztítását, ahová a ház tulajdonosa hívja őket. A társasházaknál mindez továbbra is kötelező lesz. Ugyanakkor a jövő évtől kezdve a családi házak tulajdonosai már a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon is kérhetik kéményeik ellenőrzését. Október 20-án Áder János köztársasági elnök végül visszaküldte a már elfogadott törvényt, ugyanakkor arra kérte az Országgyűlést, hogy tárgyalja újra a már említett jogszabályt, és végül fogadja el - az államfő jelzései, megfontolásai alapján.

Tiszta kémény, rendes ház, avagy a kátrányosodás okai

Lassan beköszönt a fűtési szezon, ezért ajánlatos mihamarabb felkészülni, hiszen ez idő tájt elengedhetetlen a kéményseprés. Sosem lehetünk eléggé elővigyázatosak; nem tudhatjuk, egy év leforgása alatt mi minden rakódhat le a kéményünkben. Mostani cikkünkben sorra vesszük azon sarkalatos pontokat, melyek kátrányosodást okozhatnak.

Füstgáz elvezetési problémák

A kéménycső huzata által jön létre a füstgáz, melynek áramlása hideg levegő és forró füstgáz sűrűségkülönbségéből adódó gravitációs nyomáskülönbségből keletkezik. Erre gyakorol hatást a szél húzó-, tolóereje, a kémény keresztmetszete és a belső felület szigetelése.

Minél hosszabb a kéményünk, annál nagyobb huzat alakul ki, mely miatt lehűlhet a belső tér. Ezt a problémát huzatszabályzóval orvosolhatjuk. Azonban itt is vigyázni kell arra, hogy ne fogja vissza túlzottan a levegőáramlást, mivel az égéstermék - ha nem tud eltávozni -, lerakódik a kéményünk belsején.

Füstgáz elvezetési problémákhoz vezethet az is, ha túl rövid a kémény, ugyanis itt szintén nagy az esély a lerakódásra.

Az elhelyezett vízszintes elemek csökkentik a huzatot; például 2 méternél nem is tartalmazhat többet.

Tüzelőanyag minősége

Rengeteget számít, hogy mekkora a felhasznált fa nedvességtartalma. Időben is sokkal tovább tart, mert először ki kell száradnia, ezáltal is füstöt, kátrányt, illetve kormot hozva létre. Ajánlott a felhasználás előtt legalább egy évig tárolni.

Emberi tényező

Sokszor, még ha a fával minden rendben is van, külön figyelmet kell fordítani a hőfokszabályzásra, melyről érdemes szakember véleményét kérni.

A tökéletes égésnél a füstgáz szabad szemmel nem látható. Ezt ennek észlelését házilag igencsak nehéz kivitelezni, viszont érdemes minél inkább törekedni rá és beszerezni a megfelelő eszközt, ezzel megelőzve a különböző szennyeződések lerakódását (Ezt megkönnyítheti a puffertároló, amely lényegében egy meleg víz tároló, és segít kiegyensúlyozni a víz felhasználását).

Legveszélyesebb hatása magának a szén-monoxidnak az efféle keletkezése, és annak lakótérbe jutása. Javasolt szén-monoxid jelző készülék felszerelése a lakótérben, annak érdekében, hogy azonnal jelezzen, amennyiben ez megtörténne.

A kátrányosodás, lerakódások megelőzhetők, és nem is feltétlenül kell vagyonokat áldoznunk rá. De amit fontos észben tartanunk, hogy minden esetben kérjük ki egy szakember véleményét!

A kémények tisztítását, illetve karbantartását a következő eszközökkel tehetjük meg. Tartsuk mindig szem előtt, hogy mielőtt használnánk őket, történjen meg a kémény kamerákkal való bevizsgáltatása! [...]

• Segíthet a kémény szigetelése, megtoldása.
• Kéménytisztító fahasáb használata: A hasáb égése során kialakult gázok reakcióba lépnek a kátránnyal, együtt válva le a készülék és a kémény faláról.
• Koromtalanító por: A fahasábhoz hasonlóan működik, de folyamatosan kell használni.
• Kémény- és kazánkotró segítségével.

További kérdése lenne? Keressen bennünket bizalommal! Kapcsolat

Cikkünk ezen írás nyomán készült:

http://vizgazfutes.blog.hu